Ezt fald fel!

Egy hete írtuk meg a Gledícsiát , vagy más nevén a tövises lepényfát bemutató cikkünket, és ahogy azt már tőlünk megszokhattátok, azt általában hamarosan követi egy felhasználást javasló recept is. Ezen a szokáson most sem kívántunk változtatni, ugyanakkor sajnálatos módon kellett rájönnünk, hogy míg az interneten elég nagy számban található a gledícsia ehetőségét taglaló irodalom mind magyar, mind pedig idegen nyelven, annak felhasználására már sajnos sokkal szegényesebb a kínálat. Ezért döntöttünk úgy, hogy az elérhető adatokból kiindulva magunk fogunk kísérletezni a növénnyel... Első körben arra gondoltunk, hogy a még nem kiszáradt hüvelytermésből kifejtett zsenge, édeskés magokkal fogunk kísérletezni, majd ősszel, a már megszáradt, csonttá keményedett magokat is górcső alá vesszük. Így esett hát, hogy kiszemeltünk magunknak egy szép gledícsia fát, majd vártuk a kellő pillanatot, ami a napokban el is érkezett. Épp az utolsó még zsenge, zöld napjait sikerült elkapni a termések

A lasagne nem éppen a kedvencünk, de azért ha úgy van, megesszük. Azonban mivel a csirke-, illetve a pulykahúst jobban szeretjük a sertésnél, az az ötlete támadt az én drága feleségemnek, hogy mi lenne, ha sertéshús helyett pulykamellből készítenénk. Mivel éppen volt - naná, hogy volt - pulykamell a fagyasztószekrényben, gondoltam, miért is ne? Igen ám, de ebbe az ételbe darálva kell a hús, nekünk meg egybe volt. Így rám várt a feladat, hogy a konyhaszekrény tetején porosodó húsdarálót üzembe helyezzem, és rávegyem a pulykát hogy ledarálódjon (természetesen csak azután, hogy kiolvadt a konyhapulton) . Megtörtént, így már semmi sem tarthatott vissza minket a pulykahúsos lasagne elkészítésétől... Pulykahúsos lasagne hozzávalói: - 4 evőkanál étolaj - 1 közepes fej vöröshagyma - 4 gerezd fokhagyma - 4 evőkanál víz - 1 közepes sárgarépa - 1 közepes fehérrépa - 1 teáskanál konyhasó - őrölt fekete bors - 70 dkg darált pulykamell - 1 púpozott teáskanál morzsolt kakukkfű - 1

Még tavaly találtam rá véletlenül egy piros húsú, közepes nagyságú gyümölcsöket termő almafára a Gellért-hegyen. Már akkor sejtettem, hogy ez egy díszalma hibrid, ami később több irányból is megerősítést nyert. Sőt, találtam egy kertészetet ( DMKert Kft. ), ahol nevet is adtak neki, mert hogy magyar neve nem volt. Ez az alma a Simontornyai véralma, a piros húsú díszalma hibrid , amelyből tavaly elkészítettük életünk első házi almaborát, amelyet az  almabor zamatos piros díszalma hibridből  címen tettünk közzé. Azóta még két másik fát is találtam, így idén az 5 liter helyett 10 liter bort készítettünk belőle. Ezen felül az az ötletem támadt, hogy milyen lenne vajon befőttnek egy kis fahéjjal, szegfűszeggel. Az ötlettel addig-addig játszadoztam, míg végül a gondolatok tettekké értek... ...mint a képen is látható, vizuálisan egy igazi élmény. Az ízét még nem tudjuk, milyen, de az illata főzés közben igazán ínycsiklandó volt. Amint felbontjuk, és megízleljük, mindenképpen frissítjük

A minap nagyon jó árban találtunk tölteni való cukkinit a piacon, így habozás nélkül vettünk belőle egy nagyobbat, hogy majd készítünk belőle egy jó kis töltött cukkinit. Hazaérve neki is álltunk az interneten keresgélni a számunkra megfelelő receptet, amit végül az én drága feleségem meg is talált az www.infogyor.hu  oldalon. A receptet átnézve rögtön tudtuk, hogy ez lesz az, ami nekünk kell, csak éppen kicsit módosítani kell a saját ízlésünknek, és igényeinknek megfelelően. Így történt, hogy egy kicsit átvariáltuk a fűszerezést, valamint a darált csirkemell helyett kockákra vágott csirkemellet tettünk bele, mert azt jobban szeretjük, gusztusosabbnak tartjuk... ...az eredmény pedig egy igazán ínycsiklandó finomság lett, ami annyira ízlett nekem is, és az én drága feleségemnek is, hogy egészen biztosan fogunk még ilyet készíteni a jövőben. :-) Hozzávalók a füstölt sajtos cukkinihez: - 1 nagyobb cukkíni - 1 nagyobb fej vöröshagyma - 30 dkg csirkemell - 20 dkg gomba - 4 mokká

Korábban már írtunk a húsos som ról, amely idén most látogat el másodszor a konyhánkba. Első alkalommal a még éretlen/félig érett bogyókból készítettünk egy különleges ecetes savanyúságot, amelynek receptjét Húsos som ecetes-köménymagos lében  címmel tettük közzé. Most pedig, hogy már a bogyók teljesen beértek, eljött az ideje a befőzésnek is. Így - mint a címből már talán sejthető is volt - most befőttet fogunk készíteni ebből a méltán neves vadgyümölcsből... Hozzávalók a sombefőtthöz, somkompóthoz: - 1 kg érett húsos som - 40-60 dkg kristálycukor - 1 liter csapvíz - 1-2 gramm citromsav vagy borkősav (opcionális) Sombefőtt, somkompót elkészítése: A somot szabadítsuk meg a szár darabkáktól, vízsugár alatt mossuk át, majd tegyük szűrőtálba, és hagyjuk jól lecsepegni. Kimagozni nem kell, mert a nagyon érett som összetörne, mire sikerrel járnánk (nekem már olyan érettek is voltak benne, amelyekből kiserkent a vörös lé, ahogy kihúztam belőle a szárat.). Ha megvagyunk vele

Az Észak-Amerikából származó gledícsia (Gleditsia triacanthos) közismert növény, ezért részletes leírása fölösleges. Mindenki ismeri hosszú, csavarodott, barna hüvelytermését, amely nyár végére megbarnulva, nagy számban lóg a fákon, és tél közepétől hullik le a földre. Van olyan példánya, mely egészen tavaszig a fán marad. Latin neve : Gleditsia triacanthos Magyar/közhasználatú név : Gledícsia, Glédics, lepényfa, tövises lepényfa. Elnevezései idegen nyelven : Lederhülsenbaum, Gleditschie (német) , Gledicsija (orosz) , Honey locust (USA) , Carouge a miel (francia) , Spino di Cristo (olasz) Egyéb, ritkább elnevezések : Lepényfa, Krisztusfa, Koronaakác, Koronafa Sokan szentjánoskenyérnek hívják, holott az nálunk nem él meg , mert meleg igényét a mi éghajlatunk nem elégíti ki  (Nevezik még krisztustövisnek is a töviskoronára emlékeztetve, de ez a faj a Szentföldön Krisztus korában sem élt, és most sem él, tehát nem lehetett a töviskorona alapanyaga.). Általában nagy, h

Az én drága feleségem egyik kedvenc gyümölcse az őszibarack, abból is a jó csurgós, édes, sárga húsú fajta. No nem tagadom, én is képes vagyok megenni belőle jó néhány darabot a mosogató felett állva, miközben ujjaim közül csepeg a baracklé. :-) Minden évben nagyon várjuk a szezonját, és amikor vége, akkor szomorúak vagyunk, hogy most megint várhatunk egy évet. Telente néha veszünk egy-két üveg őszibarackbefőttet, de sajnos ahogy az lenni szokott, ezek sem sem éppen a minőségről híresek. Az igen nagy valószínűséggel külföldről származó barackok - mint ez a konzerviparban lenni szokott - minőségi kategóriában valahol a béka hátsófertályának szintje alatt mozognak, a felöntőlé pedig annyira agyon van cukrozva, mintha legalábbis ezzel próbálnák a barack minőségi hiányosságait elfedni/kompenzálni. Arról már nem is beszélek inkább, hogy mennyi adalékanyag, tartósítószer van bennük... Ezért inkább ha lehetséges, ezt a finomságot is magunk készítjük el, és az alábbi recept egyszerűségév

Most biztosan sokan megcsóválják majd a fejüket, de az az igazság, hogy mi az én drága feleségemmel nem szeretjük a szilvát. Vagyis, hogy pontosak legyünk, szeretjük, de csak nyersen, vagy szilvás gombóc formájában. De nem szeretjük befőttnek, és végképp nem szeretjük lekvárnak. Ezért mi ezekből nem is nagyon készítünk. Azonban, mint említettem az előbb, a szilvás gombócot bizony szeretjük. nem is kicsit, ezért aztán csak eltettünk néhány üveg szilvabefőttet az idén, hogy biztosítsuk majd a tölteléket a téli gombócokhoz... Azonban ha tehetjük, a szilvát vagy mi magunk szedjük, vagy vegyük egyenesen termelőktől, vagy akárhonnan, csak ne a multiktól, mert azoknál vagy rohadtat kapunk, vagy olyat, amelyik még teljesen éretlen. A befőtthöz pedig ezek egyike sem jó. Ahhoz szép érett, egészséges szilvák kellenek, hiszen a végeredmény minőségét erősen befolyásolja az alapanyag minősége. Hozzávalók a szilvabefőtthöz: - 2 kg szilva - 40 dkg kristálycukor - 1 liter csapvíz - fahéj (o

Csak gyűjtési engedéllyel, és csak az erdőtörvényben meghatározott mennyiségben lehet az erdészeti igazgatóságok területén gombát, vadgyümölcsöt, vagy gyógynövényt gyűjteni. Az egyéni szükségleteket meg nem haladó mennyiséget a jogszabály két kilogrammban állapítja meg személyenként. Ennél nagyobb mennyiség gyűjtéséhez már az erdőgazdálkodó engedélye szükséges, magánerdőkben mennyiségtől függetlenül, már két kilogramm alatt is szükséges az engedély, ami ugyebár egyértelmű, hiszen magántulajdonról van szó. Gyűjtést csak az végezhet, aki a területileg illetékes erdészeti igazgatóság által kiadott gyűjtési engedéllyel rendelkezik, az engedélyt az illetékes kerületvezető erdésztől lehet beszerezni, amely egy hétre szól, a kiváltása pedig 500 forintba kerül. kép forrása: www.young-germany.de A szabályokra éppen azért figyelmeztetett a napokban a miskolci székhelyű Északerdő Zrt. , mert az esős időjárásnak köszönhetően jócskán van gomba a Bükkben és a Zemplénben, ugyanakkor Borsod-

A húsos som ról már sokat hallottam, és nyersen már természetesen gyerekkorom óta ismerem. Azonban konyhai felhasználásával még nem próbálkoztam eleddig, de ugye egyszer mindent ki kell próbálni. Az interneten olvastam, hogy az éretlen/félig érett bogyóit el lehet tenni ecetes lében sóval, köménymaggal, és hogy ez már az ókor óta szokás. Érdekes, én még sosem hallottam erről. :-) No mindegy is, gondoltam, ha majd jön az érési ideje, akkor kipróbáljuk... Ez a napokban megtörtént. Érik a húsos som , így elkezdtem a félérett bogyókból egy fél kilónyit betakarítani, mondván kísérletnek ennyi is elég lesz. Hazavittem, és nekiálltam. Amikor elkészültek, és betettem őket a kamra polcra, már nagyon ínycsiklandóan néztek ki, de gondoltam, azért a kóstolással várok pár napot, hogy az ecetes-köménymagos lében összeérjenek az ízek. Nem bírtam sokáig, három nap elteltével felbontottam egy üveggel, és az aznapi sonkás szendvicsemhez ez volt a savanyúság. Az íze elsőre nagyon karcos volt, túl

Nyár van... iszonyú a forróság, mi pedig kívánunk valami finomat, valami hideget, valami édeset, valami krémeset... valami gesztenyéset! De azt mondja az én drága feleségem - amit teljesen meg is értek -, hogy ebben a nagy melegben semmi kedve beindítani a sütőt, ami még jobban felforrósítaná az amúgy is szaharai hangulatot idéző konyhánk levegőjét. Még szerencse, hogy éppen van kéznél az én drágámnak egy - már többször kipróbált - pont a vágyainknak megfelelő sütés nélküli gesztenyés-tejszínhabos receptje, amit neki is állt elkészíteni. Mindenkinek szívből ajánljuk, mert gyors, mert finom, mert nem túl nehéz a gyomornak, és legfőképp, mert hideg, és ebben a kalahári hőségben pont ez kell az embernek... legalábbis nekünk pont ez kellett! ;-) Hozzávalók a gesztenyés-tejszínhabos finomsághoz: Az alaphoz: - 2 csomag gesztenyemassza - 18 dkg kakaós omlós keksz - 8 dkg vaj - rum vagy rumaroma (opcionális) A krémhez: - 2 csomag vaníliás pudingpor - 8 dl tej - 15 dkg vaj -

A csirkemelles rakott karfiol/brokkoli az én drága feleségem egyik nagy kedvence. Már nem emlékszünk pontosan melyikből, de valamelyik recept beküldős újságból való. Sajnos olyan régóta készítjük, hogy már lassan a négyzethálós házi receptes "könyvnek" kikopik az az oldala. De hát ez van, ha valamit nagyon szeret az ember. Amúgy is nagy kedvence az egyetlenemnek mind a brokkoli (ez nem volt benne az eredeti receptben, csak mi variáltuk bele) , mind a karfiol, mind pedig a csirkemell... ...ebben a gasztro-kompozícióban pedig mindenképpen egy nagyon finom, ízletes variánst alkot, amelyet úgy gondolom, mindenkinek érdekes kipróbálni. Hozzávalók a csirkemelles rakott karfiol/brokkolihoz: - 2 tasak gyorsrizs - Egy közepes karfiol (kb. 1 kg) vagy vegyesen karfiol és brokkoli - 50 dkg csirkemell filé - 3 dkg vaj - 5 dl tejföl (mi egy 800 grammos vödrös tejfölt elhasználunk rá, de nem muszáj ennyi) - 4-5 gerezd fokhagyma - fél deci olaj - konyhasó - őrölt bors - há

A húsos som (Cornus mas) , a somfélék (Cornaceae) családjába tartozó, egész Európában, így a Kárpát-medencében is elterjedt, 3–7 méter magasra növő cserje. Még a lombosodást megelőzően nyíló sárga virágai nem csak a tavasz első hírnökei, hanem dísze is a kertnek. Augusztus-szeptember környékén érő gyümölcsei 1,5 – 3 centiméter nagyságúak lehetnek, hosszúkás szilvára emlékeztető, általában élénkpiros, savanykás, pikáns ízű. A gyümölcshúsán belül csontmagot találunk. Elnevezései: Németül Kornelkirsche vagy Dirndl a neve, melynek első része a latin cornus („szarv”, „szaru”) szóból ered, mert annyira kemény a fája. A második rész a gyümölcs küllemére utal, mert messziről a cseresznyére emlékeztet, bár eléggé ovális. Egyébként nevezik Hartriegel néven is. A francia neve is latin eredetű: a cornouiller male névvel jelölik. A termés angol elnevezése a némethez hasonló: Cornelian cherry. A növény legelterjedtebb neve azonban többnyire egyszerűen csak cornel. Termőhelyei: A húsos som

Emlékszem még, hogy fiatalabb koromban szinte még minden boltban lehetett kapni az ecetes bébikukoricát, ami az egyik kedvenc savanyúságom volt. Akkoriban rengeteget ettem belőle. Aztán ahogy teltek múltak az évek, valahogy kiesett az étrendemből, mígnem nemrégiben az eszembe jutott, és elkezdtem keresni a boltok polcain. Erősen meglepődtem, amikor rá kellett jönnöm, hogy mára már szinte teljesen eltűnt a boltok polcairól, mert nagyon kevés helyen lehet megtalálni. Ahol pedig van, ott igen csak borsos az ára, már-már az aranyéval vetekszik. Pedig egy roppant egyszerű dologról van szó, amit az ember maga is el tudna készíteni, ha hozzá tudna jutni az alapanyaghoz, a bébikukoricához. Ez azonban szinte teljesen lehetetlen (legalábbis városiak számára) , hiszen nyersen sehol sem árulják. Azonban ha van olyan szerencsénk, hogy vidéken lakunk, vagy van olyan ismerősünk aki ott lakik, mindjárt elérhetőbbé válik a bébikukorica. Ez ugyanis nem egy különleges kukoricafajta, nem egy erre a

Mint minden évben, idén is kivettük részünket a szedd magad sárgabarack akcióból. Akik rendszeresen olvasnak minket, azok tudhatják, hogy amiből csak lehet, abból megpróbálkozunk a bor erjesztésével is. Az idei évben különösen rámentünk az édes csemegeborokra. Ezen "akcióterv" keretin belül született meg a házi szamócabor , és a vadcseresznye-sajmeggy házi bor unk is. A sikereken felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy mindenképpen ki fogjuk próbálni a sárgabarackbort is. Az ismerőseim, kollégáim elég furcsán nézte rám, amikor előzetesben meséltem nekik ez irányú terveimről, hogy hát bor sárgabarackból? De mondtam nekik, miért ne? Ha pálinkát lehet belőle főzni, bort miért ne lehetne erjeszteni? És nekem lett igazam... a nagyjából egy hónapnyi munka eredménye egy igen finom csemegebor lett, amelyből a következő szezonban is készítünk majd biztosan, mert nagyon-nagyon finom lett, amelynek elkészítését bátran merem ajánlani mindenkinek, mert nem egy túl bonyolult dolog. A befek